Szellőzéstechnika

A jól szigetelt ház szinte légmentesen le van zárva, a korábban meglévő természetes szellőzés – a nyílászárók mentén, az apró réseken vagy akár a falakon keresztül – eltűnik. Ezáltal az épület egy dunsztos üveghez lesz hasonlítható. A benne tartózkodó emberek kipárolgása, a bútorok és növények párolgása, valamint a fürdés, teregetés, főzés közben keletkező gőz megragad és lecsapódik a házban. Ezzel biztosítva tökéletes táptalajt a penésznek, valamint elősegíti a légúti megbetegedések kialakulását.

 

Egy ember naponta megközelítőleg 9000 liter levegőt lélegzik be. Szabvány szerint min. 20 m3/óra/fő levegő beszívása kötelező a helyiségbe, ha nem jellemző a dohányfüst és a gyertyaégetés. Dohányzó helyiségek esetében 50 m3/óra/fő légszállítás a kötelező. Így 0,2%-on tartható a levegő szén-dioxid szintje, míg a páratartalom 55% körül marad. A szoba vagy épület szellőztetését 0,3-0,5 közötti tényezővel végezzük - ez azt jelenti, hogy óránként az épület, szoba térfogatának 30-50% át felfrissítjük.

 

A szellőztető rendszer kiépítésénél úgy helyezzük el a befúvó és elszívó csöveket, hogy friss levegőt a hálószobába, dolgozó szobába, nappaliba fújunk, míg a konyhából, fürdőszobából, mosókonyhából és a wc-ből elszívjuk az elhasznált levegőt.


A szobákba jutó légmennyiséget a csövek keresztmetszetével vagy különleges légáramlás szabályzó befúvó szelepekkel szabályozzuk. A készülék külső levegőbeszívása lehetséges előhűtő-fűtő kaloriferen keresztül is. Ez télen előmelegíti, nyáron előhűti azt. A hagyományos levegő beszívás és kifúvás, vagy falon keresztül, vagy tetőn keresztül történhet.

 

 

Kialakításuk szerint

 

 

Természetesen minden gyártócégnek kialakította az egyéni forma- és színvilágát, mely alapján a szakemberek ránézésre tudják, milyen géppel is állnak szemben.

 

Kialakításuk

Ami biztos, a hővisszanyerő szellőztetőben kell lennie 2 db ventilátornak és 1 db hőcserélő blokknak, de nem árt, ha van benne bypass lamella és 2 db szűrő. A szerkezeti kialakításuk többféle lehet, ezt általában az adott gyártóra vonatkozó, kialakított dizájn szabja meg.

 

Mire jó a bypass funkció?

A szellőztetőnek köszönhetően a beszívott hideg levegőt előmelegítve csökkenti a téli időszak fűtési költségét, valamint nyáron az épület túlmelegedését akadályozhatjuk meg vele. Bypass funkciónak köszönhetően nyári időszakban a hőcserélő kikerülésével közvetlenül hűthetjük az épületet. Ez a funkció főleg a nyári éjszakákon aktív, ha a külső hőmérséklet 18°C-nál magasabb, de alacsonyabb az épületből kiszívott levegő hőmérsékleténél. Így segíti az épület visszahűtését és biztosítja az alváshoz kellemes hőmérsékletet.

Mennyire lehet hallani a ventilátor zúgását?

A beépített ventillátorok az előírt 25 dB-es zajszinthatárnak megfelelően működnek, ezzel biztosítva a csendes nyugodt éjszakánkat. Összehasonlításképpen: ez a falevelek susogásával mérhető össze, a suttogás 30 dB, egy forgalmas utcában lakva zárt ablakok mellett 70-80 dB-es zaj mérhető. Természetesen a telepítés helyét sok minden befolyásolhatja, így kérje ki a telepítő tanácsait
 

 

INDIREKT TALAJ-LEVEGŐ HŐCSERÉLŐ RENDSZER

Az indirekt talaj-levegő hőcserélő jelentősen megnöveli a hővisszanyerő szellőző rendszerek hatásfokát és üzembiztonságát. A talaj-levegő hőcserélő több fűtési (és hűtési) energiát takarít meg, így járul hozzá a minimális üzemeltetési költségekhez, és egész évben kellemes klímát biztosít. A talajhőcserélő optimális kiegészítője a központi hővisszanyerő szellőztető rendszereknek.

 

Előnyök

  • A hideg hónapokban előmelegíti a levegőt, és teljesen fagymentes üzemet biztosít
  • Kellemes, “természetes” hűtés a meleg napokon
  • Komplett készlet, egymáshoz illesztett komponensekből

Működési elv

Az indirekt talaj-levegő hőcserélő felhasználja a talajban mélyebben uralkodó, egész évben közel állandó hőmérsékletet a levegő melegítésére/hűtésére. A talajkollektorcsövet legalább 1,5-1,8 m mélyre kell fektetni. A hidraulikai egység keringteti a külső hőmérséklet függvényében a glikol-vízkeveréket, amely a hőátvitelt végzi. A folyadék egy hőcserélőn keresztül adja át a meleget/hideget a beszívott frisslevegőnek.
 

 

Hatása

  • A hideg évszakokban előmelegíti a beszívott frisslevegőt, akár egészen 10-15 °C-kal emelve hőmérsékletét. Ezáltal a levegő mindig 0°C feletti hőmérsékleten kerül a hővisszanyerő szellőztető berendezéshez, így az az elfagyás veszélye nélkül, folyamatosan üzemelhet. Az eredmény: pozitív hatás az energiamérlegre, magasabb befújt levegő hőmérséklet (az utófűtés szükségtelen) és biztonságos fagymentes üzem.
  • A meleg nyári hónapokban a talaj-levegő hőcserélő a külső beszívott levegőt lehűti és a helyiségek hőmérsékletében érezhető csökkenést eredményez (kb. 8-10°C). A külső levegőhőmérséklet termosztát által meghatározott cirkuláció történik, így a rendszer a külső levegő hőmérsékletét alapul véve mindig energetikailag optimálisan üzemel. A felesleges működés kiküszöbölésével további energia takarítható meg, és a helyiségekben mindig kellemes klíma uralkodik.

Tervezési útmutató

A hatékony hőátvitelhez a talajkollektor csövet legalább 1,5-1,8 méter mélyre kell fektetni, mert ott egész évben 8-12°C körüli hőmérséklet uralkodik. Minél mélyebbre megyünk, a talajhőmérséklet annál magasabb és állandóbb lesz. A talajba fektetett csövezésnél ügyelni kell a megfelelő szintezésre.

Szállítás

Az építkezési folyamatoknak megfelelően a talajhőcserélő készlet több egységre bontva is szállítható. A komplett rendszerben az egyedi elemek egymáshoz illesztve adnak kivitelezési és működési biztonságot.
 

 

árajánlat


Kategóriák